Egy amatőr futónő naplója

rajt

27. NIKE félmaraton – Örömteli állomás a nagy cél, a maraton felé.

A 27. NIKE félmaratonon SOK ÁTLAGOS EMBERT láttam, ÁTLAGON FELÜLI ELSZÁNTSÁGGAL! 
Nagyon régen nem örültem már ennyi ember sikerének, mint most vasárnap. Igazi öröm volt látni azt a jó pár futótársat akiknek talán én is adtam egy kis lökést ahhoz, hogy elkezdjék a futást és eljöjjenek a 27. NIKE félmaratonra. Nem beszélve arról, hogy egy újabb nagy lépést tettem az október 7-i SPAR MARATON felé.



A VERSENYRŐL

Teljesen kettős érzés van bennem a verseny kapcsán.
Egyre több az amatőr futó. Ez szuper. Lassan alig
férünk el:)
Akkor a tanult módszer alapján, szendvics technikával csomagolva adom meg a feedback-et a 27. NIKE félmaratonról. (Mire nem jó a multi-kulti háttér…)
Imádtam a hangulatot, az időjárást, a zenét, a bemelegítést, a Városligetet, a sok ismerőst, a befutó csomagot, a szurkolókat, azt, hogy része vagyok ennek az őrületnek.
Eszméletlen jó volt a hangulat, elképesztően jó volt látni azt a sok embert, akik egy gondolatra rezonáltak. Megkaptam az önigazolást. Több tízezer bekattant futóbolond van még kis hazánkban 0-99 éves korig. Hatalmas volt ez az érzés.
Balra kék trikó Bea, mellette Mariann. Bea élete
első félmaratonját futotta, Mariann pedig a Ligetkört.
Lali, aki élete első félmaratonját
futotta és micsoda eredménnyel!
Ott volt a DK részéről Orsika, Gödről – Mariann, Margit, Anna, Lali, Vácról – Bea! Velük együtt szoktam futni! Eszméletlen ügyesek voltak!!! Mindegyikőjüknek meg van a maga sztorija, hatalmas eredmény ahová eljutottak. És ott volt még sok ismerős a facebook-ról, a blogról. Az egész olyan volt, mint egy vitruális pacsi! Te is tudod, én is tudom. Te is megcsinálod, én is megcsinálom! Ezt ki kell próbálni, de tényleg!
Orsika jobbra, aki a 8km után a családjával még a Ligetkört
is lefutotta. Mit neki 11km!
Balra Anna, mellette Margit. Kettejüknek
összesen 12 gyereke van. Elképesztő, nem?
Ehhez képes mi egy félmaraton!

 

Piszkálódok egy kicsit!
Ez a vizes zacskós frissítés, maga volt az életveszély. Pillanatok alatt csúszós aknamezőt varázsoltak a futók a frissítőállomás környékére. Az eldobott vizes nylonok között lábujjhegyen kellett ugrálni. Remélem nem sokan szenvedtek 8 napon túlit.
Voltak olyan szakaszok is, amikor eléggé beszűkült a terep és padkáról padkára kellett ugrálni az előzéshez (Roosevelt tér, Lánchíd). Részben az én hibám (rossz rajt zóna), de az első 6 km-ren többször is szólnom kellett, ha előzni szerettem volna. Egy szó mint száz, tényleg nagyon sokan voltunk.
Az érem idén valóban nem volt annyira szép, de emléknek tökéletesen megteszi. Reméljük, hogy legalább a 30. NIKE félmaratonra ismét rettyintenek a szervezők valami hasonlóan szépet, mint amilyen a 20. volt.
Összességében 4-re értékelem a versenyt, tehát JÓ VOLT!
AKKOR MOST JÖVÖK ÉN
Részemről a 27. NIKE félmaraton egy fontos állomás volt az október 7-i SPAR BUDAPEST MARATON előtt. (Aki most kapcsolódik a blogba, talán nem tudja, hogy az egész blogolás alapötlete az volt, hogy betekintést nyújtsak saját maratoni felkészülésembe. Hiszen ez lesz az első nagy megmérettetés számomra a 42km-en.)
Ez valahol a 7. km környékén készült. Középen futok én, sapiban.
Az egész felkészülés alatt azon agyaltam, hogy miként fogom kivitelezni, hogy jó időt fussak a félmaratonon és tudjam tartani a maratoni felkészülés kilométergyűjtéseit is. Szerencsére megnyugtattak, hogy valószínűleg romlani fogok egy kicsit. És ezt most már igazolhatom is. Valóban így lett.
Bizony elgondolkodtam, mert a maratoni felkészülésem legkeményebb időszaka az augusztus volt, lefutott 212,5km-rel. Ebbe nem számoltam az egyéb edzéseket. 2012. július és augusztus között 5 alkalommal futottam 21-35km között a heti hosszúimat. Közben a heti összesen lefutott kilométereim is szépen 50-60km között voltak. Nem tagadom, el is fáradtam. Éppen ezért nem is tudtam a nevezéskor, hogy milyen időzónába soroltassam magam.
Na itt jött el az ego harca számomra. Versenyző típus vagyok, nem tehetek róla. Gyerek korom óta erre a világlátásra vagyok programozva. A dilemma a következő volt: Tehát tempó és haljak meg, vagy fogadjam el, hogy ez most “csak” egy állomás egy edzésprogram része? Őszintén szólva, még a verseny előtti nap is hezitáltam.
Eddig három félmaraton versenyt futottam. Egyszer szülés után 8 hónappal, a másodikat egy hosszabb betegség záró akkordjaként idén tavasszal Debrecenben, és most.

Eredményeim:
2005. 20. NIKE félmaraton – 1:48:44h
2012. Rotary félmaraton Debrecen – 1:48:54h
2012. 27. NIKE félmaraton – 1:53:40h

Végül 1:58-cal neveztem be. 
A maratoni edzéstervemben, szeptembertől jött a lassítás. Egy hét alatt elkezdett visszatérni az erőm.  Én legalább is így éreztem. Ezért azt hittem, hogy “na, megyek én az 5 perces iramfutókkal.” Futok velük amíg tudok, aztán lesz, ahogy lesz – de jó lenne 1:50 alatt maradni.
Hát nem sikerült jó helyre állnom a rajtnál. A 3-as zónába tereltek. Aztán valami gyanús lett, hogy ezek nem az 5 percesek. A sok fehér baseball sapitól meg már nem is találtam meg a fehér lufit (5 perces iramfutók színe volt). Csak később az Andrássy úton láttam őket jó messze egy pillanatra, majd a lufik ismét eltűntek a fehér sapkák tengerében. Tehát az iramfutóim, eliramodtak előlem.
Így maradtam én, és a tömeg. Nem vittem magammal se órát, se telefont, csak innivalót, meg kocsikulcsot, meg forgalmit:). Így nem is tudtam, hogy konkrétan mennyivel futok.Úgy éreztem, hogy 5km-ig jól megyek. Aztán jött egy ólmos fáradtság a lábaimba. A 6-13-ik kilométerig ez alig akart megszűnni. Ez a csata bennem játszódott, én kifelé szépen futottam. Az időeredmények is arról tanúskodnak, hogy 14km-it szépen mentem 5:10-5:14-gyel.  Viszont mindig vártam, hogy teljen már el egy újabb kilométer. Előttem a Hawai cuccba öltözött srácok Aloháztak. Ennyi volt az össz történés körülöttem. Vitt a tömeg, futottam mint egy zombi.
A NIKE CheerMEon tábla édes volt. Én nem küldtem senkinek sem felkérést, de egy kedves ismerősöm Mariann szurkolt nekem. Köszi neked még 1x!
Minden állomáson frissítettem. A maratonon is ezt
fogom tenni.
Baromi sokan voltunk, így a Lánchídon padkán tudtam csak előzni. Ez amúgy az egész versenyre jellemző volt, hogy padkáról le és fel ugráltam.
Az összes frissítő állomást használtam, hogy gyakoroljam a maratonra a frissítést, meg a futás közbeni ivást.
A 16. kilométernél úgy éreztem, hogy most megint erő van a lábaimban. Aztán a Nyugati-felüljáró nem esett jól. Itt végérvényesen bebizonyosodott, hogy kell az új cipő. Ebbe a cipőbe március óta benne van több mint 1200km. Nem tudtam időt szakítani új cipő vásárlására. A melegben valószínűleg jól megdagadt a lábam, és feszített a cipő, nagyon melegnek éreztem a lábfejemet.
A Parlamentnél (?) ki volt írva a részidő. Ez 4,5-5km-rel a cél előtt lehetett? Ekkor volt a táblán 1:31:00. Na, ekkor tudatosult bennem, hogy nem futok elég tempósan ahhoz, hogy a szokásos 1:50 alatti időm meglegyen. Azt tudtam, hogy 5km-t nem tudok megtenni 18 perc alatt.
Így az esélytelenek nyugalmával fejeztem be a versenyt.
DE! Aminek örülök. Befutottam, felvettem a csomagot, ittam, ettem és a befutó után 20 perccel én már robogtam is a Hungárián hazafelé. Már azon járt az eszem, hogy melyik gyereket mikor, kitől és hol veszem át.
Tehát fáradtságnak nyoma sem volt. Vártam, hogy esetleg jön valami, ami levesz a lábamról. De semmi! Mára van egy pici izomláz a combomban. Ennyi.
Ma is mentem volna futni, de sok volt az ügyintézni való idehaza. Most már ideje lenne valamit főzni is, meg a gyerekek leckéivel is foglalkoznom kellett és megígértem, a posztot már tegnap estére. Tehát ezen kötelezettségek miatt a mai futásnak lőttek.
Holnap viszont ha elvittem a srácokat a suliba, megajándékozom magam egy kellemes 8-10km közötti regeneráló futással.
Jaj, a legjobban el sem meséltem. Tegnap pizzával és fagyival jutalmaztam magam. Egy futónak energiára van szüksége, nem” extra alakformáló éppen hogy kijön a kalória belőle diétára”!:)
Jó volt! Mert megérdemlem!
Összességében csodás volt a 27. NIKE félmaraton. Akkor most mi van?? Mégis ÖTÖS?
Találkozunk még!
Jó futást!
Györgyi