Egy amatőr futónő naplója

futasrol_noknek_kezdetek

Az első poszt

Ma már nagyon szeretek futni, de nem volt ez mindig így! Hogy elfáradok-e? Igen. Hogy vannak-e olyan napok amikor úgy érzem, a szomszéd utcasarokig sem tudok elfutni? Nem tagadom. Hogy megszólal-e újra meg újra a kisördög, hogy –  “Mi lenne ha inkább holnap mennél futni” ? Naná!  De mégis felhúzom a cipőt és kimegyek a kapun, mert a futás mindig megoldást hoz az élet nagy dolgaira.

Eddig valahányszor elindultam futni a kifogásaim ellenére, úgy tértem vissza, hogy igen, de jó, hogy mégis megcsináltam! Ebben a blogban szeretném megosztani, hogyan tudja  feldobni  egy családos nő életét  a futás, mi a titok, hogyan lehet elkezdeni, és hogyan lehet kitartóan folytatni. Nem kell mindenkinek maratoni futónak lennie, de van akit motiválnak a célok. Én az utóbbiak közé tartozom.  Bár azt hiszem, ha valaki kimozdul a karosszékből, és sportolni kezd,  azt valamilyen céllal teszi.

Szóval írok itt majd a nálam bevált edzésmódszerekről, kedvenc futóútvonalaimról, finom és a futás mellé jól beilleszthető ételekről, család és sport egyensúlyáról, időbeosztásról, izgalmas futóélményekről, futó kütyükről – cipőkről – és ruhákról, versenyekről és futás témában mindenről amit megtapasztaltam, amiről hallok és olvasok.
Igyekszem majd megszólaltatni olyan profikat és hétköznapi “hősöket” akik teszik a dolgukat és mégis koptatják az aszfaltot.
Jelenleg heti 40 km körül futok. Több kisebb futóverseny és két félmaraton van a hátam mögött. Idén végre lesz időm maratonozni is!
Az elmúlt 30 évben rövid kihagyásokkal szinte mindig sportoltam, hosszú ideig pedig versenyszerűen is. Az első kisfiam születése után, 2002-ben aerobik edzői végzettséget szereztem. A sok-sok sportági tapasztalat, az újrakezdések élményei és a gyerekek mellett eltöltött 5 futóév alatt sok mindent átéltem fizikailag és lelkileg is. Így jött az ötlet, hogy kezdjek blogolni (no meg a Julie és Julia:)) ezekről az élményekről.
Lehet, hogy Téged is birizgál(t) már a futás gondolata, vagy szeretnél továbbfejlődni. De ott a család, a 8+ órás munka, a sokadik iskolád, az állandóan futó háztartás és kell egy kis motiváció.
Nekem is kell!
Tehát a Te motiválásod mellett önmagam biztatására is írogatok majd ide. Mert egy maratoni felkészüléshez jó ha vannak társak.
Hidd el, a futás relaxál, testet és lelket ápol, alakot formál (de még hogy!), ritmust ad az életednek, örömmel és elégedettséggel tölt el. És ami a legigazságosabb, hogy a futás mindenki számára elérhető! Csak kilépsz az ajtón és már csinálhatod is, nem kell hozzá más csak egy pár jó edzőcipő!
Akkor hajrá!

 

Akkor hajrá!

Györgyi