Egy amatőr futónő naplója

back-to-school-futas-cover-20

Back to school

Nem videón, de jöjjön az én back to school bejegyzésem. Mindjárt jön a futás is, de előtte önmagam dicséretére: beleadtam mindent az iskolakezdésbe. Cerkák, füzetek, könyvek, csomagolás, radírok, tűfilcek, rajzlapok, írólapok rendben. Új családi menetrend készen. Szeptember 1-től, az én futóéletem is megváltozott. Újfent, és nem utoljára. Hisz a gyermekeim élete, az én életem is. Ahová ők mennek, oda megyek én is (pontosabban, ahová menniük kell, oda fuvarozom őket). Szóval back to school!

Ezt is olvasd el! A verseny a legjobb edzés

Vég(r)e a nyárnak! Vége a nyárnak!

Egyrészt baromira nem bánom, hogy vége a nyárnak. Utálom a hőséget, sokkal jobb nekem ez az őszi hűvös. Bár annak ellenére, hogy nem volt időm annyit versenyezni mint mondjuk tavaly ilyenkor, erre a nyárra is jutott a versenyből. Egy hihetetlen lehetőséget kaptam az Adidastól. Részt vehettem július végén a Berlin Night Run-on, ahol egyetlen távon, 10 kilométeren lehetett indulni. A nyár elején itthon is megalakult Adidas Runners Budapest, a leghűségesebb futóklub tagokat, valamint két újságírót hívott meg a rendezvényre. Az élmény tényleg különleges volt. Egyrészt nem semmi, hogy az Adidas ilyen szinten respektálja a követőit, hisz nem csak Magyarországról, de sok-sok helyről érkeztek Adidas Runners futók Berlinbe. Erről az eseményről – csak győzd kivárni – még szeretnék egy külön posztban megemlékezni. Ami engem illet, annak ellenére hogy a nyaramat heti három futással tengettem, önmagamhoz mérten sikerült egy 50: 50-es 10 km-t futni Berlinben, aminek akkor nagyon tudtam örülni. Értem már, hogy a Berlin Maraton miért olyan közkedvelt. Már ez a 10km is remek pályán ment. Sehol egy emelkedő, kanyar alig, hosszú, széles és  egyenes utcákon haladtunk. Berlin nem az én városom – vessetek a mókusok elé -, de futás szempontból mindenképp remek hely.

Adidas Runners Budapest csapat Berlinben

Adidas Runners Budapest csapat Berlinben

 

Back to shool – és a futás

Nos, elkezdődött az iskola. Idén migrén nélkül sikerült megúszni a szeptembert. :) A kisebbik fiam Budára kezdett járni suliba. Ez most azt jelenti nekem (back to school! 😛 ), hogy 5:30-kor kelek. Először utáltam a gondolatot, de nagyon jó ritmust ad a napomnak ez a korai kelés.  A délutánok azzal telnek, hogy összeszedem őt, és edzésre viszem vagy a Diana utcába, vagy a közeli Vasas Pasaréti Sportcentrumba. De nem is ez a lényeg! Az ő élete az én futós helyszíneimet is megváltoztatta.

Ezt is olvasd el! Anya fut, mi lesz a családdal?

Futás a Duna-parton.

Futás a Duna-parton.

 

Új helyszíneken futok – tök jó!

Most heti négyszer futok edzésterv szerint, hol itt, hol ott, és ha belefér, akkor futok még egy ötödiket is. Szóval! Heti kettő terepfutásom van. Ezek helyszínei jelenleg a Hármashatárhegy, valamint a hétvégén marad a Naszály vagy a Börzsöny. Ha extra kis futást teszek be, akkor ott van a Kissvábhegy, ott körözök, mert kicsi domborulat, de amúgy tökéletes. Aszfaltos futást egyelőre itt Gödön csinálok, illetve ott van a pasaréti rekortán, valamint a budai utcák. Így néz ki most a menetrend. Egyelőre nagyon élvezem az új helyszíneket, és milyen szuper, hogy a közösségi futásainkat a HHH-án csináltuk. Simán eltalátam a Panorámakörre, majd simán visszataláltam a kocsihoz is. 😛 Szóval így futok, back to school! :) Ja, és van heti minimum egy úszás, a bringa libikókázik, de azt is igyekszem heti 1x betenni.

futas_2

Azért érzem a teljesítmény különbséget a heti három és tavalyi heti öt futás között. Van is rajtam kábé 3-4  kiló felesleg, amit a sok ülő munkával sikerült összeszednem. Ezt próbálom mostantól kezdve szintén rendezni, mert a szívem húz a megszokott kihívások felé, és sokkal könnyebb a futás, ha minden ideális – a súly is!  A kérdés továbbra is az, hogy sikerül-e megbirkóznom a terveimmel, és a 24 órával. Igyekszem az edzéseket az életemhez igazítani, de közben olyan kihívásokat is adni magamnak, amelyek nem hagynak eltunyulni.

Ezt is olvasd el! Hol keressünk én időt?

 

Futás a Hármashatárhegyen - bár ez a fotó bárhol készülhetett volna, de tényleg HHH!

Futás a Hármashatárhegyen – bár ez a fotó bárhol készülhetett volna, de tényleg HHH!

Sosem gondoltam volna, hogy az iskolai időszak ilyen lehetőségeket hoz majd a futós életembe is, de igen! Hosszú idő után végre, a múlt hetem ismét 70 kilométeres lett (a nyáron 30-40 km körül futottam hetente, nem fért bele több). Meglátjuk! :)

Neked hozott változást a szeptember a futós életedbe?

 

Jó futást!

 

Györgyi