Egy amatőr futónő naplója

szerkesztoi_level_futarol_noknek_fnl

Elindult a Futásról Nőknek Magazin – mi lesz a bloggal?

Tartozom még azzal a bejegyzéssel, amiben elmondom, hogyan is született meg a Futásról Nőknek Magazin. Engedd meg, hogy ez egy személyes sztori legyen, hisz nem is lehet más. És úgy gondolom, hogy jó útravaló lehet ez azoknak is, akik egy kicsit is komolyabban szeretnének a blogolással foglalkozni. Upsz, és persze arról is írok, hogy merre tovább a Mindent a futásról nőknek bloggal. :)

Röviden az előzményekről

2012 óta írom a Mindent a futásról nőknek blogot, ami gyakorlatilag azzal a céllal indult, hogy lenaplózzam életem első maratoni felkészülését, és kikiáltsam a virtuális világ felé, hogy futok. Kezdetben alig voltunk páran, akik követték soraimat, de nem is ez számított. Nekem pont elég volt az a kis kör, akikkel elindultunk anno. Kellett a külső kontroll, hogy legyen aki rákérdez, ha esetleg egy ideje már nincs a futásokról bejegyzés. Persze szerintem kábé senki sem kérdezett volna rá, de én így kódoltam az agyamban ezt a dolgot. Ennyi.  Szóval amolyan maratoni “ne add fel” blogként indultam,  ami me-myself-and I fókusszal dolgozik.

Aztán ott voltam a futás iránti már-már beteges, – nevezzünk inkább szenvedélyesnek – szóval szenvedélyes érdeklődésemmel, az újságíró diplomámmal, az edzői végzettségemmel, a temérdek edzői továbbképzésemmel, valamint az elmaradhatatlan anya-feleség-dolgozó nő frusztrációmmal. Ezek csak úgy dolgoztak bennem. Hol hangosan, hol halkan, de később szerepül volt abban, hogy oda kanyarodtam, ahol ma épp vagyok.

Aztán blogmagazinosodtam

A klasszikus blogbejegyzések mellett egyre több cikk született a futás témakörében, függetlenül a személyemtől. Olyan témákról írtam, melyek aktuálisan foglalkoztattak. Utánaolvastam a dolgoknak, szintetizáltam, sok esetben pedig szakértőket is bevontam a cikkeimbe. Egyre több futás került az oldalra, melyek egyre inkább felhígították a Györgyi fut témákat. Biztosan okozott is gondot az oldalra a semmiből betévedő olvasókban, hogy most milyen oldalon is járnak.

Közben rácsodálkoztam, hogy mennyi hihetetlen nő van a világban, milyen sokan érzünk hasonlóan, ha a futásról van szó. Számos kiváló emberrel ismerkedetem meg a neten keresztül – nem is tudnám felsorolni a neveket. Maradjunk annyiban, hogy a  Facebook ismerőseim listája erősen kibővült az elmúlt 5 év során. Élsportolók, profi amatőrök, lelkes hétköznapi futócsajok – szóval rengeteg új ismerőst szereztem.  Ezekből az ismeretségekből aztán interjúk születtek, majd vendégszerzőket is hívtam az oldalra, mert kíváncsi voltam, hogy más mit gondol egy adott témáról, és persze éreztem a futás témái iránti igényt a közben egyre növekvő olvasóközönség részéről. Kezdett egy érdekes játékká, izgalmas misszióvá válni az oldal működtetése. Borzasztó sok munka lett az írás, a blog, a FB működtetése, közben pedig szerelem lett és maradt.

A Facebook követőtábor pedig nőtt és nőtt, ami egészen elképesztő ahhoz képest, hogy nem vetkőztem, nem mutattam meg a hasamat, nem posztoltam napi szinten a családomat, nem puffogtattam közhelyeket (legalábbis nem túl gyakran) – gyakorlatilag a futásról beszélgettünk minden nap. Nyilván én sem vagyok ostoba, és tudom, hogy az oldalt követő emberek jó részét egyáltalán nem az érdekli, hogy én hogyan futok. A futás témában íródott cikkeim, interjúim hoztak sok olvasót az oldalra és talán az a lelkesedés, ami évek óta nem csitul a részemről, ha futásról van szó.

És végül megszületett a Futásról Nőknek Magazin

Egy szó mint száz, két és fél éve írtam le először azt a szóösszetételt, hogy Futásról Nőknek Magazin. Akkor már tudtam, hogy egyszer összeállítok egy oldalt, ami elsősorban csajoknak szól majd a futás témakörében. Azt is tudtam, hogy ezt egyedül nem tudom profi módon összerakni, és ha elindítom, jó kis feladatot veszek a nyakamba. Aztán úgy döntöttem, hogy 40 évesen mire várjak? Végül belevágtam és beszerveztem olyan céget aki segített az indulásban, elhívtam szerzőknek azokat az embereket, akiket igazán hitelesnek találok a hazai női futóvilágban. Örömömre mind igent mondtak. Az ötletemet bemutattam a szakértőknek, így csatlakozott a Futásról Nőknek Magazin oldalához a Róbert Rendelőintézet orvosi gárdája, futóedzők, úszóedző, profi sportolók.

Azóta?

Nagyjából éjjel-nappal megy a munka, ami örömteli és fárasztó. :) A futás? Az az alap, a mindennapi motiváció, írásaink ihlet forrása.  Hogy készen vagyunk-e? Áh! Ez a Magazin egy olyan gyerek, amit még nevelgetni kell, de minden fáradtsága ellenére borzasztó nagy öröm, és mindig pátyolgatásra szorul. Öröm, mert végre láttatni tudjuk a magyar női futóvilág életét, kérdéseit, örömeit,  hisz a Futásról Nőknek oldalon mindenki helyet kap.  Kedvenc rovatom a Motiválj másokat te is rész, ahová bárki elküldheti saját futós sztoriját. Egészen elképesztő történeteket kapok nap mint nap. A szerzőkre pedig mérhetetlenül büszke vagyok! Olyan csajok és szakértők írnak az oldalra, akik nem csak beszélnek róla, de tényleg futnak, nem is akárhogyan.

A blog?

Megmarad. Visszahúzódom saját futós élményeimmel a blogba. Bevallom zavart, hogy talán olyanok is olvassák az oldalt, akiket csak a futás érdekel, én már kevésbé. Senkire sem szeretém rátukmálni magamat, szóval a Mindent a futásról nőknek blogot akkor olvasd, ha Györgyi futása érdekel – legalábbis a 2016 júniusától íródó cikkek, már csak a saját dolgaimról szólnak majd. Az általános futós témákkal pedig a Futásról Nőknek Magazinban jelentkezünk, de szigorúan szubjektíven, hisz a Magazin írói nem csak értenek ahhoz amiről írnak, de izgalmas személyiségek is.  Ha már csak magunk maradunk itt a blogban, veletek kedves hard core blog olvasók, akkor a továbbiakban saját edzés élményeimet, nyafogásaimat osztom meg veletek, valamint azt, hogy én hogyan gondolkodom éppen a futásról, melyik a kedvenc cipőm, mi az ami bejött, mi az ami nem – egy szóval futás a saját szűrőmön keresztül.

Hát nagyjából így alakult a Futásról Nőknek Magazin története. Olvassátok szeretettel, írjatok nekünk, küldjetek be versenybeszámolókat, futós sztorikat, kérdéseket – csináljuk együtt a Futásról Nőknek Magazint!

KATTINTS ÁT!

Jó futást!

 

Györgyi