Egy amatőr futónő naplója

caballoidezet

FUTNI SZÜLETTÜNK – könyvajánló

 

A világ egyszerű, logikus, nyugalmas hely, a dolgoknak helye és ideje van. Minden rendeltetésszerűen működik, ha elfogadjuk, hogy része vagyunk egy nagy egésznek. Azonban a világ adta határok figyelembevétele nélkül, a rendszer interferenciákkal teli, zavaros, bonyolult és zűrös hellyé változik.

A futás egyszerű, logikus, nyugalmas tevékenység, a lépéseknek helye és ideje van. Futni mindenki tud, aki rábízza magát az ősi mozdulatokra. Azonban az autentikus emberi tevékenységek mára feleslegessé váltak, ősi mozdulatainkat elfelejtettük, az ember elidegenedett önnön testi képességeitől. Így a futás bonyolult, kényelmetlen és fárasztó tevékenységgé degradálódott a nyugati civilizáció emberei számára.
Ám sokan, akik rendszeresen koptatjuk az aszfaltot, érezzük a belső késztetést és igyekszünk visszatalálni a belső zsigereinkben élő született futóhoz.


Van egy közösség, a távoli Mexikóban, akik a Sierra Madre hegyei közt, idegenek számára megközelíthetetlen szirteken élnek. Ők a tarahumara indiánok, aki számára a hosszútávfutás a mindennapok része. 


“Ők nem felejtették el, milyen nagyszerű érzés futni. Még emlékeznek rá, hogy a futás az első művészet, az ember ősi, ösztönös alkotói megnyilvánulása. ” (Idézet a Futni születtünk c. könyvből).

Életük megismerése mágnesként vonzotta azokat a futókat, akik szerették volna megtalálni azt a szabadságot a futásban, amit mi “civilizált” emberek valamikor, valahol elveszítettünk. Ezért indult el Micah True Mexikóba, majd az ő nyomában Cristopher McDougall újságíró, és további számos kiváló ultrafutó, hogy a tarahumara indiánok titka egyszer hozzánk is eljusson.

A Park Kiadó gondozásában, pár hónapja megjelent FUTNI SZÜLETTÜNK című könyv, valóságos szereplőkkel, valóságos helyszíneken játszódó történetet mesél el, az egyszerű bőrszandálban futó indiánokról, futásról, emberségről. Annyira valóságos a történet, hogy a könyvben említett összes szereplő a Google-on könnyen megtalálható. A helyszínek pillanatok alatt elevenednek meg a monitoron, – ha bárki  kételkedne a könyv egyetlen sorában. Magam a könyvet és az internetet együtt használtam az olvasás során.

Az igazat megvallva, mikor először hallottam a “Born to run”-ról, úgy 4 éve, egyáltalán nem volt kedvem elolvasni.  Mit adhat nekem a világ végén élő tarahumara indiánok, egy bolond amerikai pasi “Caballo Blanco” és pár kilométerzabáló bolond története itt Magyarországon? Nekem edzésterv kell, tanácsok a frissítéshez és jó futócipő – gondoltam.

 

Aztán olvastam a mezítlábas futás forradalmáról, mely hullám korbácsolásában e könyv is nagy szerepet játszott. Nekiestem hát, és most amikor végre magyarul is a kezembe vehettem a könyvet, hát mit mondjak – azóta is együtt élek vele.
Rossz szokásomhoz híven, ceruzával a kezemben bőszen húzogattam alá azokat a sorokat, melyek önigazolásom érvei lettek, energiapótlást szolgáló lelki táplálékaimmá váltak.

 

Christopher McDougall az amerikai Men’s Health újságírója, a könyv szerzője, sokunkhoz hasonlóan szenvedett a futósérülésektől. Hasonló kérdések foglalkoztatták, mint minden futót.
Hogyan lehet sérülésmentesen futni? Hogyan lehet valaki jó futó? Hogyan lehet hosszútávot futni könnyedén? Mitől lesz valaki gyorsabb? Miért tudnak a szegénységben élő tarahumarák olyan jól futni?


A könyben a tarahumara futók közösségében elevenen élő ősi kultúra bemutatása, a futás egyszerűsége, az emberi szeretet és alázat, a nyugati ember kíváncsisága, a média hiénák szenzációkereső hadjárata az ultrafutók világában, a tarahumara és nyugati futók megmérettetéseinek élményét élhetjük át fordulatos események és kalandok közt. Megdöbbenve olvashatjuk, hogy különösebb edzés és rákészülés nélkül, hogyan képesek egyszerű indiánok profi ultrafutókat megszégyenítő teljesítményekre. Közben pedig ma is aktívan versenyző, kiváló futókkal, emberi nagyságokkal és létünkkel együttjáró aljasságokkat is találkozhatunk az igaz történetben.

 

Az olvasás során el nem múló emberi érzések és gondolatok táplálják az olvasó lelkét, a futás ősi öröme kel életre a sorok között. Hisz minden futó tudja, hogy e sport több mint mozgásforma. Ezeket a gondolatokat fogalmazza meg a könyvben Dr. Joe Vigil sikeres amerikai futóedző is, akiben a tarahumarák futását szemlélve hirtelen összeáll a kép, – futóvá csak az válhat aki képes a szeretetre.

Emil Zatopek cseh hosszútávfutó egyike volt azoknak a futóknak, aki Vigil szerint megtestesítette azt a sportolót, akiben ott parázslott a futás iránti ősi szenvedély és ösztönösség. Az 1952-es helsinki olimpián megszerezett három aranyérmének történetét, mellyel ilyen élményszerűen ebben a könyvben találkoztam először, egyszerűen mindenkinek ismernie kell. Papírzsepit érdemes odakészíteni e fejezet olvasásához

A Futásra születtünk számos ma is aktív ultrafutót mutat be. Felbukkan egy kivételes, ám megkockáztatom kissé mániás ultrafutónő, Ann Trason aki versenyt futott a tarahumara futókkal a leadville-i ultra terepfutóverseny 100 mérföldes távján. Ann keményfejű nő lehet az életben, mert az olvasottak alapján a futásban az. A neve mellett szereplő verseny lajstrom félelmetes. A mai napig tartja a leadville-i terep 100 verseny női rekordját. Egy nő, aki szokásához híven mindig nyerni akar és amikor kudarc éri akkor is győztesként távozik. Arrogáns? Lehet, de harcos és ez tetszik. Ann és a tarahumarák versenyének története csak bevezető az igazi tarahumara kalandhoz.

 

Olyan magaslatokba jutunk, olyan őrületekben lesz részünk, amit átlagemberként már sokan “nem normális” jelzővel illetnek. A könyv sorai azonban megmutatják nekünk, hogyan gondolkodnak az ultrafutók a fáradtságról – a “Fenevadról”. Miért képesek továbbmenni forróságban, magas hegyek között, hidegben, folyadék nélkül, veszélyes kanyonokban, fizikai gyengeséggel küzdve vagy félájult állapotban –  akkor, amikor a földi halandó már rég értelmetlennek cimkézi az ilyen küzdelmet. Vagy valóban őrültek? Egy kicsit biztosan, de az élethez kell egy kis őrültség szerintem. Itt a lehetőség, hogy bárki betekintsen az ultrafutóversenyek világába, melyek az emberi lélek legkeményebb csiszolókövei.

 

Megismerjük az állandó szent őrületben élő Jennt és Billy-t, akiknek az ultrafutás, a tivornyák, a buli és a kihívások adják meg az élet ízét. Mindig is csodáltam azokat az embereket, akik elég bátrak ahhoz, hogy ösztönös énjüknek éljenek. Talán ezért is váltak ilyen jó futóvá… . Illetve korunk egyik legkiválóbb hosszútávfutója, Scott Jurek élete és személyisége is kibontakozik a könyvben.

McDougall a tarahumarák között, Caballo segítségével megtanulja hogyan lehet könnyű, súlytalan, puha és gyors, futás közben. Találkozhatunk Mezítlábas Ted-del, aki állandó derékfájdalmának orvosságát a mezítlábas futásban találta meg.  A könyv egésze folyamatosan kutatja a mezítlábas vagy minimalista (szandálban v. vékonytalpú cipőben történő) futás biomechanikai és élettani előnyeit, valamint keményen foglal állást a futócipő gyártók üzleti érdekeivel szemben.
Konkrét tanulmányokat és szakértői véleményeket említ, melyek erősen megkérdőjelezik korunk speciális futócipőinek létjogosultságát. Állítása szerint a különféle futócipők megjelenése nemhogy csökkentette volna a futósérüléseket,  hanem “halálbiztos” eszközévé váltak a sérülések kialakulásának. A cipőbe burkolt láb nem dolgozik, a futásban résztvevő izmok elsorvadnak – írja McDougall.
Olvashatsz majd a Nike sztoriról, és a nagy cipőbiznisz kialakulásáról. Persze egy jól működő marketing gépezet mindenre talál megoldást. Az új szlogen már működik, fogyasztjuk mi magunk is: “Fuss mezítláb!”.

De hol az igazság?! …

Mi köti össze a könyv szereplőit? Caballo nagy álma valósul meg, egy igazi tarahumara ultrafutóverseny szervezésével, Urique-ében. Ezen a versenyen a könyv szereplői és a tarahumara indiánok együtt vágnak neki a Sierra Madera hegyeinek. Hogy ki győz? …

Egy szó mint száz, aki fut, akit egy kicsit is érdekel a futás, annak a Futni születtünk című könyv, kötelező olvasmány. Nem kell minden sorát szentírásként kezelni, ám fantasztikus gondolatébresztő, léleknyitogató és kiváló apanázs, mert az olvasás során gyűlni fognak a kilométerek. Hisz Te is egy kicsit Scott Jurec, Ann Trason, Mezítlábas Ted, Caballo, Jenn, Eric, Silvino vagy Arnulfo leszel. Amíg futsz, addig megelevenednek az olvasott élmények a lábad alatt.

Hogy Te is futni születtél-e?! A válasz benned van, derítsd ki és ha igaz futóvá váltál, ne feledd átadni a tudást a gyermekeidnek!

Jó futást!

Györgyi

Az alábbi linkek a könyvben szereplő helyszínek, versenyek és tudományos kutatások referenciái. A könyv olvasása után lehetőséget biztosítanak az érdeklődésednek megfelelő további “kutatásra”.
Források:
http://flintland.blogspot.hu/p/copper-canyon-ultra-marathon-2012.html
www.ultracb.com
www.ultrarunnerpodcast.com
www.outsideonline.com