Egy amatőr futónő naplója

leila-kinga

Kinga, te csúcs vagy!

Hát, én most nagyon örülök. Marx Kinga megnyerte a Mátrabérc trailt (54km, 2800m szint a Mátrában – azaz meg kell futni a Mátra összes csúcsát). Ez egy olyan terepfutóverseny, amit a legkomolyabbak közt jegyeznek idehaza. Kinga, hogy úgy mondjam földim. Itt a Dunakanyar régióban, legalábbis az északi vonalon, számon tartjuk egymást, mi futók.

Ezt is ajánlom! Én túrázva teljesítettem a Mátrabércet már többször is. 

Göd -Sződliget – Vác futói,és hozzátenném még Dunakeszit és Kosdot is, sokszor összetalálkozunk a Duna melletti bringás úton. Intünk egymásnak, megállunk dumálni, hogy ki mire készül, mennyit fut. Akivel nem beszélgetünk, azt is ismerjül látásból, intünk egymásnak. Talákozunk a Naszályban, város és faluhatárokat átívelő futóhálózat él felénk. Váciak jönnek Gödre futni, gödi futó tartozik a Váci Jedik csapatához, benne vagyuk egymás facebook közösségeiben. Követjük egymást a neten, ha nem is mindent, de sok mindent tudunk egymás futó életéről. A Váci Jedik a környék legismertebb terepfutócsapata, élükön JÉBÉ – azaz Jakus Béla edzővel, aki nem csak a Jediket vezetgeti, de sokaknak ír edzéstervet a csapatán kívül is. Nekem külön megtiszteltetés, hogy az FN Magazinban is publikál, és tök jó írásai vannak. Ráadásul ő egyengeti az én futóéletemet is. Ő is az az edző, aki nem csak beszél róla, de csinálja is. Kinga az ő párja, és természetesen neki is Béla írja a programját.

Tudom, hogy tisztára hülyén hangzik ez az egész poszt. Annyira jól nem ismerem Kingát. Röviden már többször is beszélgettünk, versenyek előtt és nyilván Béla által hallok a futásairól. Azt viszont észrevettem, hogy a Váci Jedik közös futásain ő az egyetlen lány a futások után vagy előtt készített fotókon. Ő az aki bírja a JÉBÉ által diktált tempót. :) Az elmúlt évek alatt szépen csendben egyre többször került oda a neve az élmezőnybe. Emlékszem, hogy tavaly nyáron, futottam le a Naszályról, és a 2A autópályánál ott állt JÉBÉ farmerban, Kinga pedig futócuccban. Még volt 500 méterem, hogy meglegyen a kiírt programom – amit amúgy JÉBÉ írt ki nekem :) . Kinga pont akkor indult, hogy megcsinálja az aznapi edzését. Ha jól emlékszem, megadott időn belül kellett felfutnia a Naszály kilátóhoz. 7-8km onnan, 450m szintemelkedés van benne kábé. Gondoltam, hogy az utolsó 500 métert megfutom vele, hisz az neki a bemelegítő pár száz métere lesz – hááát gondolhatod. Egy darabig ment a dolog, aztán szépen otthagyott. De nem úgy, kedvesen mosolygott egyet, intett, hogy megy. Én pedig visszakocogtam a kocsihoz.

Ezt is ajánlom! Terepfutok, tehát vagyok

Kinga szerényen mosolyog a Jedik fotóján, Vityja (Utunk ultrába) meséli időnként, hogy hol futottak, mennyit, Kinga is milyen jól ment velük. Szóval Kingát nem ismerem igazán, csak beszéltünk párszor. Szép csendesen lépeget előre a futásban, és olyan jó, hogy ma ő nyerte a Mátrabércet. Amit eddig láttam az ő futós életéből, az alapján azt gondolom, hogy nagyon megérdemelt győzelem volt ez. Nekem hihetetlen motivációt adott! Annyira örülök, hogy Kinga nyert. Jedik, legyetek nagyon büszkék erre a csajszira! Ő a csapat hercegnője.
És milyen jól írták a Facebookon. “Kinga, ez egy erős beköszönés volt az élmezőnybe”.

Tudom, hogy suli van – említetted, hogy kevesebb a fókusz a futáson, de olyan szépen fejlődsz. Hajrá és hajrá a továbbiakhoz! Akár az élmezőnyben, akár a saját örömödre.

Ölellek Kinga, csak így tovább!

 

Györgyi