Egy amatőr futónő naplója

futasrolnoknek.hu_

Könyvek, magazinok a futásról NY-ban

Ha már itt vagyok New Yorkban, nyilván nem hagyom ki hogy megnézzem mi újság a média – és könyvpiacon. Természetesen futással és triatlonnal foglalkozó kiadványokról lesz most szó. Nagy piac, sok ember, sokféle kiadvány sport témában. Volt miből válogatni. Én anno elkezdtem rendelni a Runner’s World-öt angol nyelven. Emlékeim szerint Európában csak a britt kiadványt lehetett beszerezni, így ezt rendelhettem meg a Hungaropressen keresztül. Ma már nem jár nekem a magazin, mert sok infó elérhető a neten. Bármikor kiutazom külföldre, feltérképezem, hogy mi a helyzet, mert érdekel hogy miből olvasgatnak a helyi futók. Így tettem most New Yorkban is a Barnes&Nobles könyvesboltan is.

Érdekes, de nincs túl sok újságos stand az utcán. Hotdog árus van, de újságos alig, vagy csak én nem látom meg őket? Lényegtelen is. Beszerezési forrásaim leginkább könyvesboltok illetve a Grand Centerben  (Központi Pályaudvar) található nagyobb újságos voltak (de sz.r mondat lett). Leginkább könyvesboltokban vettem magazinokat.

Nem tudom, hogy mennyire érdekel téged a futással foglalkozó hazai kínálat. Én könyvben is futás őrült vagyok. Persze itt kint sokkal autentikusabb. Nem azért mintha nálunk nem lennének jó szakemberek. Egyszerűen arról van szó, hogy amerikai edző mondja el az amerikai futóknak, hogy mi a tuti. Engem itthon nagyon zavar, amikor cikkfordításokból áll egy magazin/könyv/kiadvány stb. Valahogy hiányzik a kapcsolat a tartalom és a közönség között. Tudom, hogy ez rengeteg meló, de engem a magyar dolgok is nagyon érdekelnek (végülis erre van ez a blog is.:)

Most jut eszembe, a repülőúton kifelé amúgy kiolvastam az Ushan Bolt által írt önéletrajzi könyvet. A könyvet maga Bolt írta.  Nem egy irodalmi alkotás, de legalább átjön a futó stílusa, és érdekes volt megismerni, hogy honnan indult ez a sprinter világklasszis. Szóval a ny-i kínálatról! A sport témájú könyvek nyilván több sorban sorakoztak a könyvesboltban. Mit is várhatnék egy közel 20 milliós lakossággal bíró várostól. Szóval ha az arányokat nézzük, máris érthető, miért van itt mindenből sok és gyorsan, nálunk pedig kevés, és alig. Mások az arányok, sok az ember, minden vacak eladható, mert sokan vannak. Szóval a következő magazinokkal találkoztam:

Triathlon, Trail Running, Women’s Running, Running Times, Runner’s World. Aztán megvettem Kilian Jornet Salomon szponzorált, kiváló terepfutó könyvét Run or Die címmel. A repülőn hazafelé talán kiolvasom..

Női futás témában is vannak elsőre szimpi könyvek, mint a Mother runners sorozat, ahol egy olyan hétköznapi, de megállni nem tudó futócsajszi ír a témáról mint én magam. Elnézést az elsőre szerénytelen hasonlatért, de tényleg. Tény, hogy sok könyv van, de tartalmilag sok olyan is kapható, amiből egyértelműen átjön hogy leginkább üzelti céllal, mintsem a téma iránti igazi érdeklődésből fakadóan készültek volna. Minden apró témáról külön könyvet jelentetnek meg. Hogyan táplálkozz félmaraton vagy maraton előtt, mit tegyél, hogy ne félj a nyílt vizi úszástól, mit egyél, hogy ne hízz el futóként és még a motivációs szövegeket is külön kis könyvbe gyűjtötték. Ultrafutók sztorijai, terepfutós sztorik is megtalálhatók a polcokon. Én leginkább edzéselméleti könyveket vettem (Jack Daniels, Matt Fitzgeraldtól), mert ugye ez érdekel leginkább. Belenéztem Kara Goucher amerikai futónő könyvébe – hát attól nem voltam elájulva. Nem rossz, de nekem kevés. Olvasói levelek kérdés – felelet gyűjteménye. Katherine Switzer könyvét szívesen megvettem volna, de már így is annyi mindent kiválasztottam, hogy ezt muszáj voltam otthagyni a polcon.

Szóval pár kilóval több olvasnivalóval térek haza. Ha majd győzöd kivárni, akkor majd ezekről is írok egyszer, amikor eljutottam oda, hogy jól beleássam magam a tartalomba. Holnap folytatom a futócipő és ruházat kínálatának feltérképezését, ami igazán kellemes feladat. Erről a kis túráról jóval részletesebben szeretnék majd beszámolni.

Jó futást!

Györgyi