Egy amatőr futónő naplója

runkeeperreport

Taktika, elemezgetések, lélektan 30km után

Már csak 41 nap és itt a MARATON!
Ma végre áttörtem a fejemben lévő lélektani határt, megcsináltam egy 35km-es hosszú futás. Miért örülök ennek annyira? Mert a heti hosszú futások kőkeményen visszatükröznek mindent. Minden jót és rosszat. Minden helyes és helytelen dolgot. Ezekben a kilométerekben egyesül az összes edzés és munka amit a cél érdekében eddig megtettem. Úgy futsz, ahogy élsz. Ezt én találtam ki, vagy olvastam valahol? Mindegy is, egyetértek.


A futás (is egy) tükör, ami alázatra kényszerít, ami megmutatja ki vagyok, hol tartok, jó irányba megyek-e. És ez így van mindenkinél, függetlenül attól, hogy ezt megfogalmazza-e vagy sem.

 

Papírzsepire nem lesz szükség, még akkor sem, ha ezek nagyon nagy szavaknak tűnnek. De ez a futás dolog már csak ilyen. Kőkeménynek tűnő csajok és pasik róják a kilométereket, az arcizmok rezdülése és a verítékcseppek csordogálása is csak további bizonyítékok arra, milyen keményen dolgoznak ŐK. Közben az aszfaltot koptató lelke meg tele van szentimentalizmussal, önértékelése csiszolgatásával, kívülről nem látható titkos vállveregetéssel, önmegismeréssel, nemes küzdelemmel, belső monológokkal, féltett gondolatokkal,  és időnként önsajnálattal. A mai hosszúban majdnem minden megvolt.LOL.

Viszont, BIZAKODÓ LETTEM! Csupa rózsaszínnel!
Az Augusztus, a felkészülési időszakom legkeményebb 4 hete. Ebben az időszakban nagyjából 15-20%-kal növeltem a heti futások mennyiségét. A augusztusi összes kilométer is át fogja lépni a 200-at.  Így a mostani időszakban 55-66km közötti heteket futottam.
Készítettem is egy csodás grafikont a hosszú futások alakulásáról, 2012. május-augusztus időszakra vonatkozóan.
Gyönyörűen látszik, hogy még májusban a szinten tartás időszakában nagyjából egyforma hosszúkat futottam, júniustól elindul a görbe felfelé. Eljött az idő a távok növelésére. A hosszú futások átlagai júniusban már 19km körül voltak.
Július végén ismét jött egy rövid pihenő szakasz, de a májusi időszaktól erősebb összkilométerek mellett már “pihenni” tudtam. Amikor az ábrán a görbe leesik, az a szuperkompenzáció, azaz a fejlődés időszaka, ami a pihenés során valósul meg. Ez után mindig egy magasabb terhelhetőségi szinten folytathattam tovább az edzéseimet. Ezt a görbét azért élvezem, mert nagyon jól igazolja, hogy valóban ilyen hullámvonalak mentén valósul meg a fejlődés.

 

A Duna-parton e mellett a kőmandala mellett
is elfutottam. Egy kedves ismerősöm
kezdte el csinálni és az arra járók
folyamatosan fejlesztgetik.

Augusztus elejétől ismét növeltem az edzésadagokat. Mivel szeptember 8-án itt a Nike félmaraton, augusztus végétől nem fogom tovább növelni a hosszú távú futásokat, hanem az elkövetkezendő időszakban visszaveszek egy picit. Amúgy is egy “pihenősebb” szakasz következne. A hosszúkat ismét 18-25km körül fogom futni és a heti összes is max. 50km lesz. De ez össze is vág a maratoni edzéstervemmel.

Ugyanis azt is tapasztaltam, amit előttem már sokan le is írtak, hogy távot és tempót nem lehet egyszerre növelni. Tavasz óta az állóképességemet igyekszem fejleszteni, azaz a célom az volt, hogy mind a keringés mind az ízületek hozzászokjanak 3-4 órás futásokhoz. Ebben nagyon nagy jelentősége van a szintentartós időszakoknak. Olyan ez, mint amikor ceruzával ugyanazt a vonalat többször áthúzzuk. Bevésődik, megmarad.
További tapasztalat, hogy a jelenlegi edzésmennyiség mellett átlagban 6.30perc/km-esek lettek a kilométereim. Sokat lassultam. A maratonra ez megfelel.
Kérdésem magamhoz, vajon képes leszek-e megismételni a tavasszal futott 5.09perc/km-es félmaratont?
Azt gondolom, hogy ha visszamegyek a heti 40-45km-re akkor azzal ki tudom magam pihenni szeptember 8-ra, hogy megismételhessem ezt az időt.
De jogos a kérdés, nem mindegy? Alapvetően a maratonra készülök. De a versenyzői vérem, nem bírok vele!
Remélem jól taktikázom a félmaratonra és maratonra.
5 hét és minden kiderül.
Jó futást, jó felkészülést az őszi versenyekre!
Györgyi